Ryan hálószobája

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Vas. Aug. 04, 2013 8:44 am

+18

Azt hittem nekem kell irányítanom egész este. Nem is terveztem, hogy nagyon átadom neki az irányítás lehetőségét, de ha már így alakult, biztosan nem fogom visszafogni. Csinálja csak, az én örömömre. Nekidőlök a falnak és úgy élvezem, amit csinál. Ha valamihez, ehhez nagyon ért. Túl sokáig nem is bírom, de nem ez a cél, ha akarnám tudnám még tűrtőztetni magam, de minek. Nem éppen kicsit élvezek a szájába, de nem teszi szóvá, ahogy azt sem, ha néha mozgatom a csípőmet. Azt hiszem teljesen egymásra vagyunk hangolva ilyen téren. Kapkodva vetkőzök, majd Matt-el a karjaimban indulok valamerre. Kis mosollyal válaszolok az úticélra, magam is pont erre gondoltam. Hát mindenesetre meglepő, hogy ugyanarra gondolunk, elég sokszor, de nem tulajdonítok neki jelentőséget, csak annyit, hogy ugyanazt akarjuk és ez jó. Az ágyamon landol, egész jól mutat rajta, bejön nekem ez a fiú, nem is kicsit. Figyelem, ahogy vetkőzik, közben én is megszabadulok az ingtől, már csak ez volt útban. Felülök az ágyon és éhes tekintettel nézek végig rajta. Nem kerüli el a figyelmem a nadrágból kilógó f.rka, így hát ha már a nadrágot nem vette le, én szabadítom meg tőle minél gyorsabban. Érti a célzást, megemeli a fenekét, én meg eldobom valamerre a nadrágot.
- Gyere – intek, hogy másszon az ölembe, nagyon jól tudja, mit akarok, így aztán nem részleztem, hogy hasra kell feküdnie. Végigsimítok a formás fenekén, majd rácsapok. Váltogatom a kettőt, soha nem tudja, hogy a simogatás után mikor jön az ütés. Nagyjából nyolc ütés éri a fenekét, aztán még négy úgy, hogy lejjebb csúszik a kezem és a kielégületlenségtől feszülő heréihez is hozzáérek, ahogy ráütök.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Vas. Aug. 04, 2013 9:15 am

Nem egészen erre gondoltam mára, de nincs ellenemre, eddig semmi amit tett vagy csak éppen tenni készül, nagyon bejön ez a pasi, néha magamnak sem vallom be ugyan, de szeretnék néha belelátni kicsit az életébe, mármint nem csak így szex közben, hanem máshogyan, de ez még nekem is meredek, ahogy így rágondolok, és miközben kielégül a számban utána picit meg is rázom a fejem, hogy eltűnjön ez a zavaró gondolat, de nem sok időm marad, megcsókol, és felkap, nem zavarja hogy élvezete még érződik a számon, úgy tűnik ma kevés minden zavarja. Ledob az ágyra, ahol kicsit cicásan kinyújtózom, aztán ő is landol, ruha nélkül, mivel ő már az ingtől is megszabadult, nekem meg csak a nadrágom van fent, de azt is lassan lehúzza, így készségesen emelem meg a fenekem, hogy lehúzza rólam. Fekete farmer, könnyedén lejön, nem kell semmilyen trükk hozzá, mint mondjuk a bőrgatyához. Bár el kell ismerni az is jól áll nekem, és van is ilyen holmim, még az utcai korszakból. Nem áltatom magan, azért kötöttünk ki itt, mert ő is ezt akarta, nem igazán rajtam múlt a dolog, de hízeleg hogy egyetértünk valamiben. A nadrág nélkül fészkelődök egy kicsit, de ekkor jön az első utasítás is, ami olyan igazán jellemző rá. Imbolyogva állok négykézlábra, és közelebb mászok hozzá, tudom mit szeretne, és átmászok a combjain és úgy teszem le magam, hogy a fenekem kerüljön nagyjából az ölébe ha nem jó, úgyis eligazgat majd, nem vagyok olyan nehéz. Valahogy sokkal fehérebbnek tűnök mellette mint amilyen vagyok, már már egészségtelenül de nem igen gondolkodhatok ilyesmin, mivel végigsimít rajtam, aztán pedig rá húz a fenekemre. Erotikus elfeneklés, szokta csinálni, én pedig leteszem a fejem az egyik párnára, és nyögök, mikor ütés érkezik, nem mintha annyira fájna, de szereti ha hangot adok az élvezetemnek. Nem számolom de talán hat vagy hét ütés lehet, aztán jön pár alattomosabb is, amire megrándulok, nagyon is feszülök, ahogy nem sikerült elélveznem a liftben, így most valami hiperérzékenyek.
- Rossz voltam talán? - kérdezem kicsit szemtelenül, és lustán, mint egy cica, de hát ebben az ágyban nehéz lenne nem annak lenni, és bírom hogy Ryan mindig kitalál valamit hogy mit csináljunk. Most éppen ezt, de hát perverzió vagy nem, nekem a fekete szőrős bilincs is bejött.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Hétf. Aug. 05, 2013 7:28 am

+18

Azt hiszem sokan irigyek rám, amiért ilyen pasim van. Végülis nem teljesen az, de az is lehetne. Talán lesz is. Na meg fordítva is igaz. Nem szoktam senkivel címlapon szerepelni, így aztán gyakran téma, vajon kivel osztom meg az ágyam. Ha tudnák, elég sokáig lenne téma az újságoknak azt hiszem. Nem egy jelentkező akad, aki szívesen lenne mellettem mindennap az ágyban, meg máshol is, de engem egyik sem érdekel. Csak ez a fiú. Meg is szabadítom a nadrágtól és máris utasítom. Nem meglepő dologra kérem, csináltuk már ezt, talán most kevésbé fogja élvezni, így kielégítetlenül, de attól még nekem jó lesz. Számolom, mennyit húzok rá, nem sokat, de a végén jó helyen találom el, nem hagynám ki, máskor sem szoktam. Hangosan nyög, tudja, mi jön be nekem. Igazán elégedett vagyok.
- Nem voltál rossz, azért kapod, hogy ne is legyél. Elég finom vagyok szerintem – vigyorgok és rácsapok még egyet. Azért olyan nagyon nem akarom húzni, sem őt, sem magamat, ismét kínzó a vágy, annak ellenére, hogy már kétszer élveztem el miatta.
- És most megd.glak – jelenem ki és könnyen lepakolom magamról az ágyra, megfordítom, mert szemből akarom, olyan szép az arca.
- Nézz rám – utasítom, mielőtt behatolnék. Meg is teszem, amint rám emeli a szemeit. Egy pillanatig nem mozdulok, aztán lassan merülök el benne párszor, nem gyorsítok, nekem már nem olyan sürgős, de végül úgy döntök, legyen neki is jó.
- Élvezz – jelentem ki. Ez már szinte parancs és mint a liftben, olyan gyorsan kezdek mozogni benne.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Kedd Aug. 06, 2013 7:42 am

+18

Nem szeretném tudni, hány olyan nő van aki szívesen lenne a helyemben, azaz itt, Ryan ágyában, de ők sosem fognak idejutni ebben biztos vagyok. Az én pasim, vagyis majdnem valami olyasmi, mert ezek már nem egyszeri alkalmak, ez már valamiféle kapcsolat ami köztünk van, és nekem kicsit sincs ellenemre ez a felállás, nem kell más nő de pasi sem, pedig azért Ryan nem tudja de vannak akik próbálkoznak. Egyesek néha erőszakosabban is mint az illendő lenne. Persze erről ő nem tud, még a végén féltékeny lenne. Bár eddig nem mutatott ilyen hajlamokat. Élvezettel heverészek az ölében és nem zavar a finom erőszak, ez még az élvezhető kategória, durvába ritkán megy át, akkor általában mérges valami miatt, de most nincs rá oka, most csak játszani akar. Ennek hangot is ad.
- Az vagy finom, csak kérdeztem hogy esetleg rosszalkodtam-e, mert nem igen emlékeztem. Elveszed az ember eszét... - sóhajtok fel, és megrándulok az utolsó csapásnál, ami egészen finom volt már. Úgy látom a kedvére tettem, ahogy hangot adtam a zélvezetemnek, és kicsit még mocorogtam is hozzá.
- Akkor csináld... - jegyzem meg, mosolyogva és landolok az ágyon, csak hogy megfordítson, és szembe nézzek vele. Olyan szép szemei vannak... Nem csoda hogy elbűvölt. Rá nézek, ahogy megszólal, és a fenekemhez illeszti magát, de nem moccan azonnal, vár egy hét pillanatot, aztán elmerül bennem, lassan kínzóan ingerelve, férfiasságom megint sajogni kezd, nincs messze a cél. Ahogy gyorsít, hátravetem a fejem, és nyöszörgök, aztán megrázkódok, és élvezetem jele Ryan hasára landol, ahogy félig meddig rajtam fekszik. Levegő után kapok, de nem lassít, nem is bánom, el fogok fáradni nem is kicsit, de igyekszem együtt moccanni vele.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Szer. Aug. 07, 2013 7:27 am

+18

Azt bírom benne többek között, hogy mindig benne van a játékban. Mondjuk ez csak egy a sok jó tulajdonság közül, amit fel tudnék sorolni, de még magamban sem teszem meg. Nem lenne rám jellemző és különben is, jelenleg nem gondolkodni akarok.
- Szóval elveszem az eszed? Ki hinné, hogy ilyen hatással vagyok rád – pimaszkodok, mert miért ne, amúgy is mindig azt teszem. Pár ütés és máris fordítok a helyzeten, alulra kerül, én meg türelmetlenül hatolok belé, csak aztán állok meg és hagyom még szenvedni kicsit, mielőtt mozgásba lendülnék. Furán néz a szemembe, magam sem értem, olyan más, mintha érzelmes lenne, pedig ez nem kapcsolat, olyasmi, de nem élünk együtt. Még. Hát talán meglepődik majd, ha előállok az ötletemmel.
- Ez annyira jó érzés...uhh...még mindig szűk vagy – nyögök fel, mert hiába dolgozom meg rendszeresen és hiába ez a második menet ma, elég rendesen szorít, de azért pont annyira, hogy gond nélkül mozduljak benne. Először lassan, aztán gyorsítok, szenvedélyes, vad tempót diktálok. Élvezettel hallgatom, ahogy nyög, ettől még jobban beindulok és keményen megadom neki, nem is bírja sokáig, felszínre tör az előző feszültség, éppen rám. Becsukott szemmel, nyögve lökök még párat, aztán kihúzódok belőle. Ahogy melléfekszem, már húzom is magamra, invitálva egy kis lovaglásra.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Szer. Aug. 07, 2013 10:23 am

Ryannal egy kaland az élet de komolyan. Kiszámíthatatlan, nagyon is, sosem tudom éppen mikor fog felhívni, vagy megjelenni nálam, mert olyan is történt már, hogy egyszerűen minden előzetes nélkül megjelent, és az ágyamból rángatott ki. Nem mintha bánnám, legalább nem unalmas, hétköznapi, és nem hinném hogy más meleg pasiknak van ilyen jó pasijuk mint nekem. Vagyis alkalmi pasi, vagy mi a csuda, nem tudom eldönteni. Nem is akarom, jó ez így nekem, sokkal jobb mint eddig bárkivel volt.
- Elveszed bizony... Nem is értem miért nem kígyózik nők és férfiak sora a házad előtt... - vigyorodom el én is, mivel csak visszakapja amit ad, bár általában én hallgatok el hamarabb, mert tesz róla, hogy befogjam a szám. Pedig néha olyan jó lenne még húzni. Ahogy parancsol, fordulok, és elveszek a szemeibe olyan kékek, olyan kifejezőek, annyira imádnám ha mellette ébredhetnék, de ennek persze még véletlen sem adnék hangot, neki nem fér bele az imige-ébe. Így megmarad ilyen kósza álomnak. Halvány félmosoly játszik az ajkamon, amíg meg nem érzem hogy belém hatol, akkor felnyögök, és megkapaszkodok benne. Fáj is meg nem is, ma már csináltuk de ettől független szűk vagyok, és így nem a legjobb, de a fájdalom csak még inkább ingerel.
- Annyira jó vagy... már megint... - nyögök fel, ahogy gyorsít, és nem is kell sokat várnom a kielégülésre, mert elönt a forróság, és Ryan hasára élvezek, ami ugye pont előttem van ilyen szempontból, és felnyögök a megkönnyebbüléstől. Ez annyira jóó volt, és majdnem felmorgok, mikor kihúzódik belőlem, és mellém fekszik, de már húz is magára, én meg nem kéretem magam, igaz egy kissé fáradtan de lelkesen ereszkedek rá a férfiasságára, hogy meglovagoljam. Micsoda szexis paripa, igazi csatamén lenne. Erre elmosolyodom, de nem osztom meg vele a tényt.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Csüt. Aug. 08, 2013 9:15 am

Azt hiszem ennyire jó még senkivel nem volt. Nem csak hiszem, tudom. Éppen ezért szánom rá magam arra a meglepő dologra, amit Matt még nem tud és most nem is fogja megtudni, majd reggel, ha visszajöttem a tárgyalásról. Addig legalább kipróbálja, milyen itt és mennyire bírná, ha itt lakna. Nagyon remélem, hogy nem lesz ellene kifogása, nem tudom mit fogok tenni, ha nemet mond az első pasi, akinek ilyen ajánlok. Hát ezen ráérek még gondolkodni. Felnevetek a kijelentésén.
- Hát tudod bébi azért nincs sor, mert határidőnaplóm van. Megvan a beosztás, tudod milyen kényes vagyok erre a munkában is – vonom meg a vállam, de azért a mosolyom árulkodó. Nem tudja eldönteni szerintem, hogy viccelek vagy nem. Igazából ez a múlt. Jelenleg senki nincs a határidőnaplómban, Matt sem, mert vele nem kötöm időhöz a dolgot. Mindig vele akarok lenni, persze csak a szex miatt. Legalábbis ezzel nyugtatom magam és bele is kezdek a dologba. Vadul csinálom, mindent beleadok és meg is lesz az eredménye, ami egészen pontosan a hasamon landol. Semmi kifogásom nincs ellene. Elmerülök még benne párszor, aztán kihúzódok, nem kerüli el a figyelmem csalódott nyögése, de nem kell sokáig nélkülöznie, magamra húzom, így ismét elmerülhetek benne. Hagyom, hogy csinálja, ahogy akarja. Ahogy tövig beleül, hátravetem a fejem, becsukom a szemem egy pillanatra és fenyögök. Ez jó érzés.
- Mi olyan vicces? – kérdezek rá, mert látom, hogy mosolyog valamin. Rácsapok a seggére, hogy meggyőzzem, árulja el. Simogatom, ahol érem, ujjaim bejárják a testét, leplezetlenül bámulom, ahogy rámcsúszik, felemelkedik, majd ismét rámcsúszik. Hagyom egy ideig, hogy a saját tempójában csinálja, aztán beszállok én is a játékba, mozdul a csípőm, kezemmel Matt csípőjébe kapaszkodok és őrült tempót kezdek diktálni. Még nekem is meglepő. Ilyen hatással van rám. Elképesztően mélyre csúszok benne, megállás nélkül csinálom, egészen addig, amíg mindketten el nem élvezünk. Egy hangos nyögéssel élvezem megint tele a szűk fenekét, ami már nem is annyira szűk.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Vas. Aug. 11, 2013 7:31 am

Nem igazán tudom hová tenni a dolgot, ma szinte gyengéd, legalábbis még, amit eddig megtapasztaltam belőle nem volt vészes, nem tudom mi vár még rám ma éjszaka, de nem hiszen hogy lenne ellene bármi kifogásom, Ryannal még vadulni is jó. Volt már részem pár egyéjszakás kalandban és nem mindegyik volt jó, volt ami napokra kiütött, volt ami meg sem kottyant, de ez amit ő csinál, ez kellemesen elfáraszt, és utána bizsereg mindenem, és még ha nem is bírom, akkor is a folytatást keresem. Bár Ryanen eddig csak egyszer aludtam el ami azt illeti.
- Jah persze, pontosság és precizitás mi? - nyújtok rá nyelvet, mert nem tudom hová tenni a megjegyzését, de úgy döntök hogy nem érdekel. Ha így is csinálja akkor baromi ügyes, ha meg nem, akkor meg szerencsém van, hogy engem akar, velem meg nem hiszem hogy tervez, mivel én is elég ingatag vagyok hogy mikor hol vagyok. Hűt túl sokat el nem járok az igaz, és eddig egyszer lepett csak meg, de a lakásomban még sosem járt. Mondjuk nem is baj, nem az ő ízlésének van kitalálva, sokkal vadabb és darkosabb. Mindegy, a lényeg hogy én jól érezzem magam. Az ő háza máshogy szép, ez így tágas, és nyílt, mégis otthonos és nagyon puha dolgok vannak benne, de nem hiszem hogy ezt valaha is élvezhette nő. Bár ki tudja. Ahogy elmosolyodom, persze nem kerüli el a figyelmét, és rám szól, és ennek nyomatékot adva rám is sóz egy kicsit, mire csak felmorrannok.
- Semmi semmi, csak arra gondoltam, hogy micsoda csodás csatamén lennél, ez úgy a lovaglásról jutott eszembe - közlöm vele végül, mert ismerem már annyira, hogy tudjam addig nem hagyna békén amíg el nem mondom hogy min nevettem. Hagyja egy ideig hogy én irányítsam a tempót, és csak simogat, és hozzám ér mindenhol ahol elér, aztán beszáll a játékba és vadulni kezd, gyorsul az iram, én pedig levegő után kapva feszülök meg megint, nem igaz ez a forróság... Amikor már úgy érzem hogy nincs tovább megáll, és elsül, forróssággal önt el, mire én sem bírom tovább, ez a forróság az utolsó lépés, hogy rajtam is átcsapjon az orgazmus hulláma, és maga alá temessen. Hangosan nyögök fel, ahogy újra összekenem a hasát, úgy tűnik ma csak a hasára tudok élvezni...
- Huh... eszméletlen vagy...

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Vas. Aug. 11, 2013 9:39 am

+18

Kicsit sem veszi magára a határodőnaplós dolgot. Legalábbis nem mutatja. Ez így pont jó. Bírom benne, hogy nem tekinti ezt az egészet kapcsolatnak és nem féltékenykedik, legalábbis nem mutatja, ez meg nekem így jó. Mindenesetre nem állja meg, hogy ne tegyen megjegyzést, de neki jól áll.
- Tudod milyen kényes vagyok a pontosságra, minden szempontból. Ha mástól elvárom, akkor magamtól is – nem térek rá a lényegre, meghagyom abban a hitben, hogy a drága, legmodernebb gépem naptárprogramja értékes infókat rejt. Valójában ez igaz is, de nem a szeretőimről. Jelenleg Matt mellett másra nem tartok igényt. Ez is olyan, amit nem kell tudnia, nem vetne jó fényt rám. Ki tudja, lehet az izgatja, ha ő a sokadik a sorban nálam. Miután elélvez kihúzódok, hogy megforduljunk. Tetszik, ha felül van, de csak néha engedem irányítani, mint most. Kicsit hagyom, aztán amikor vigyorogni kezd, nem hagyom szó nélkül. Gyorsítok is, talán ezért, talán, mert tudja, hogy úgysem hagyom annyiban, végül válaszol is. Nem tudom hova tenni a dolgot, mindenesetre felnevetek.
- Ilyet sem mondott még senki nekem, de hízelgő, hogy megfelelek egy ilyen szexi lovászfiúnak – veszem az adást, nem húzom fel magam a dolgon, miért tenném. Végülis rólam fantáziál, az meg jó. Meg is adom neki keményen, bármennyire fáradtak vagyunk még nem akarok finomkodni. Addig hajtom magunkat, amíg ismét bele nem élvezek abba a formás fenékbe, neki sem kell több, élvezete ismét a hasamon landol. Én ezt mennyire imádom...
- Pont annyira, mint te – nyögöm a nyakába, elképesztően jó a fiú, mint mindig, de azért nagyon nem dicsérem. Nem szokásom, úgyis tudja, hogy bejön nekem, különben nem lenne itt. Magam mellé döntöm, persze háttal, így a legkényelmesebb. Háta a mellkasomhoz nyomódik, feneke meg a férfiasságomhoz. A legjobb helyzet... de nem feltétlen alváshoz. Belecsókolok a nyakába, meglepően finoman.
- Valami újat akarok veled kipróbálni bébi – suttogom és végighúzom a nyelvem a bőrén. Semmi harapás, semmi durva dolog. Ez nekem is teljesen új, nem csak neki. Persze lehet, hogy volt már ilyenben része, de velem nem. Pár határozott, de kicsit sem erőszakos csípőmozgással nyomom hozzá magam. Ó igen, ez nagyon jó. Lihegek, csókolok, simogatok. Mindig új nekem. Mégsem kell sok, hogy újra készen álljak és már mereven nyomódjak hozzá. Lenyúlok magunk közé, a bejáratához illesztem magam, de nem merülök el egyből tövig, inkább lassan csúszok mélyre, hogy kiélvezze a behatolást. Amikor tövig benne vagyok, kicsit megállok, megvárom, amíg kéri a folytatást. Addig is meg kell elégednie azzal, ahogy lüktetek benne. Az enyém a fiú. Birtokolni akarom.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Kedd Aug. 13, 2013 7:57 am

Nem vagyok benne biztos hogy komolyan gondolja-e, de lehet hogy régen csinálta így, vagy nem tudom, de nem is érdekel ha van más is, nem akarom tudni, addig jó nekem. Ilyenkor szem látomást csak rám figyel, szóval nem hiszem hogy lenne vetélytársam, de az ilyen félisten jó pasiknál nem lehet tudni hogy éppen hogy állunk. Hát leginkább fekszünk ami azt illeti.
- Jajj el tudom képzelni hány embert őrjítessz meg a pontoságoddal, önmagad körül, tutit utálnak érte páran - jegyzem meg nevetve, én mindig pontos vagyok, engem nem zavar. Természetes hogy ha én odaérek időben akkor más is érjen oda, és nem szeretem a késést, olyankor nyűgös tudok lenni, nem is kicsit. El tudják vele cseszni az egész napomat, micsoda szerencse hát, hogy Ryan nem egy pontatlan tipus. Így is levesz a lábamról...
- Hát szerintem nem is sokaknak jutott eszébe lóhoz hasonlítani, de el kell ismerni hogy az lennél na - nevetek fel, ahogy gyorsít és a nevetésem nyögésbe fullad, megtámaszkodom a mellkasán, hajam előreesik, hatásvadász, oh nagyon is, de tudom hogy neki bejön. Hm, tulajdonképpen lovászfiú sosem lennék. Túl koszos az nekem, és ilyen szempontból kicsit kényes vagyok.
- Jobban... - nyögök fel, ahogy a nyakamba hajol, imádom, nem igaz hogy pasinak lehet ennyire puha ajka... Aztán eldönt, maga mellé, persze háttal neki hogy ne váljunk el, és megborzongok, annyira jó lenne mindig így hozzábújni, érezni az erős karjait, és ahogy szuszog... Aludni is így szoktunk, még akkor sem enged el. De mit bánom én, csak a hajamra ne feküdjön rá.
- Újat? Mit mit? - érdeklődök, de elhal a hangom, ahogy a nyakamba hajol, de nem harap, meg is lep, inkább csak végignyalja a bőrőm, fel is forrok tőle rendesen. Szerintem még sosem volt ilyen gyengés senkivel... Hozzámnyomódik, mire felsóhajtok, érzem én mennyire akar engem, annyira amennyire én őt... LAssan csinálja ingerel, nem is bírom, nyögdécselek, annyira eszméletlen más mint eddig, fogyelmes, már már bensőséges, ha nő lennék biztos lenne pár könnycsepp a szememben, de így szerencsére nincs. Viszont az érzés az eszméletlen, ahogy lassan tölt ki, és nem moccan, és egek,.. még gondolkodni sem tudok már, csak hátrahajtom a fejem, a vállára, és a nevét kiáltva élvezek el ismét, és lihegve kapok levegő után. Hegedű vagyok a kezében, amin kedvére muzsikálhat, de imádom....

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Kedd Aug. 13, 2013 10:30 am

+18

Azt sem tudom már mennyiszer csináltuk ma, nem is az számít. Sokkal inkább az, hogy nem tudok elszakadni tőle, pedig ilyen aztán nem volt még. Voltak jók, de nem annyira, hogy ne tudnék betelni velük. Matt ebben is első, nem tudom mivel érte el, illetve talán tudnám, ha akarnám, de jelenleg kiélvezem a helyzetet. Konkrétan azt, hogy benne vagyok.
- Nem érdekel ki utál, annál jobb. Unalmas lehet, ha mindenki szeret. Azok jó. Hát az pont nem akarok lenni – lihegem a szavakat, mert közben már gyorsítok, nem vagyok éppen türelmes típus az ágyban sem, hajtok a cél felé ezzel a szexi fiúval a f.rkamon. Haja előreesik, rám, erre felmorgok, persze kéjesen. Nagyon jól tudja, mi az, ami bejön és ki is használja. Jól teszi.
- Lóhoz még nem hasoníltottak, de még nem is lovagolt így senki rajtam, elsőség mindenben... megőrülök tőled – vagy érted, ezt magam sem tudom, de inkább nem is mondom ki. Amúgy sem lenne időm rá, gyorsan közeledik a csúcs, egyszerre élvezünk el. Micsoda jó érzés, elégedetten nyögök. Ledöntöm magam mellé, egyrészt kényelmes, másrészt sejtem, hogy itt még nem ér véget a dolog. Hát jól sejtem, mert ahogy hozzámsimul kénytelen vagyok ismét behatolni. Ugyan ki tudna neki ellenállni. Ez most más... Nem kapkodok, nem sietek... Talán már lenyugodtam, talán csak tényleg érezni akarom végre és nem csak vadulni. Lassan csúszok mélyre, teljesen kitöltöm, egy ideig nem mozdulok, csak lüktetek benne, viszont amikor mozgásba lendülök... Meghallom, amint a nevem kiáltja és ismét a csúcsra jut általam. A karjaim között liheg, mire még szorosabban húzom magamhoz.
- Óóó igen bébi, élvezz... – suttogom a nyakába és ennek ellenére próbálom lassan csinálni, minden mozdulattal ingerelve. Sejtem mennyire érzékeny, de talán még egy élvezetre futja. Átkarolom a hasánál, szorosan tartom és amikor mélyre csúszok, még jobban magamra rántom. Bármennyire lassan is csinálom, engem sem hagy hidegen a dolog, sőt, Nem kell sok és én is megkönnyebbülök benne. kicsúszok belőle, de nem húzódok el, hozzányomom magam.
- És most aludj. Már az étteremben fáradt voltál – jelentem ki és amennyire tudom, magunkra húzom a takarót. Nem engedem el, persze éjszaka forgolódok, de így alszunk el és ez jó. Nekem nem is kell sok, nem tudom, hogy ő mikor aludt el, mindenesetre én hamar és mire kinyitom a szemem, persze időben, óracsörgés nélkül, már világos van. Hm, valójában azt sem tudom meddig dugtunk. Az éjszaka folyamán még jobban egymásba fonódtunk. Ahogy nézem, Matt még alszik, egyenletesen szuszog. Egy dögnek érzem magam, amiért felébresztem, de lesz még ideje pihenni, amíg én dolgozok.
- Bébi, reggel van... – suttogom álmosan és a hátára fordítom az én... hm, ki is Matt nekem valójában? Hát ezt még én sem tudom, de valaki olyan, aki még eddig nem volt. Nem kapcsolat, de valami olyasmi. Készen állok, nem meglepő, szerzek egy kis síkosítót, eléggé kikészítettem éjszaka, nem akarok neki fájdalmat okozni, hogy aztán napokig a feneke közelébe se engedjen. Nem mintha ez megakadályozna, de egyre inkább érdekelnek az ő érzései is. Félálomban van, amikor tövig lököm magam.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Csüt. Aug. 15, 2013 8:33 am

Végtelennek tűnik az érzés, ahogy lassít, gyorsít és végül a csúcsra juttat, nem is tudom hányszor, már nem számolom, nem is érdekel, az a lényeg hogy jó legyen, és vele nagyon is jó. Nem volt még ennyire élvezetes senkivel igazából, mivel szinte sosem volt egy-kettőnél több alkalom, de szerintem neki sem nagyon. Nem tűnik olyannak, és ennyire picikét már ismerem is.
- Én biztos nem, lévén én kényszeresem pontos vagyok, nem nagyon tudok elkésni sehonnan... - jegyzem meg kicsit zavart mosollyal, sokak szerint már mánia hogy összeveszek az emberekkel ha öt tíz percet késnek, de baszki ha én oda tudok érni akkor ő is oda tudna. Csak időzítenie kellene, de... Áh nem idegesítem magam, inkább élvezettel figyelem, hogy tetszik neki a kis műsorom, hogy előre zuhan a hajam, és a mellkasát cirógatja, valamiért szereti. Nem érdekel különösebben, mert szívesen csinálom, nem érzem kényszernek, bár sokan szerintem annak tartanék de... Nekem jó ez így.
- Pedig annak sem lennél utolsó, főleg bizonyos téren - vigyorodom el, hiszen ezt bóknak szánom, és amikor megszólal hogy megörül tőlem, felcsillannak a szemeim, ezt sem mondta még, de jó jelnek veszem, ezzel már kimondta hogy nem vagyok neki kaland, mármint... hogy jobb vagyis több vagyok. Ennél több nekem nem is kell, nem várom el hogy kimondja amit érez, elég ha érezteti velem. Elönt a forróság, és összemosódik a következő orgazmussal, mikor már mellette heverek, és lassan kínoz, lassan nyomul, kitölt, feszít és mégsem fáj, de valahogy annyira szörnyen izgató hogy bennem van, és ennyire hozzám simul, nem is bírom ki, megborzongok, minden szőrszálam vigyázzba áll, pedig nincs sok, és az sem feltűnő, mivel természetes szőke a hajam, így az a kevés szőr is az ami van rajtam. Ki nem állhatom a szőrt, se máson, se magamon. Mondania sem kell hogy élvezzek, mást sem tudok tenni, és mikor kihúzódik belőlem, felnyögök, annyira jóó volt pedig. Nagy sóhajjal adom meg magam a fáradtságnak. Nem kell sok idő hogy elaludjak, főleg hogy hallgatom ahogy Ryan is szuszog mellettem, és érzem a karját a hasamon, ahogy átölel. Perceken belül én is mélyen alszok, és álmodok is valami hülyeséget szerintem. Először nem is tdom mire ébredek fel, arra hogy a hátamra fordulok, vagy fordítanak... így nem lehet aludni rendesen, és hason alszok vagy oldalt....
- Kib@szott hajnal van.... - morranok fel egy pillanatra, és fordulnék is vissza aludni, de nem hagy, és megérzem a vágyát. Elmosolyodom, a reggeli merevedés, nekem is megvan, de én még túl álmos vagyok hozzá hogy érdekeljen. Felnyögök, ahogy félálomban tövig belém hatol, de nem fáj, olyan kellemesen sajog, még élénken él bennem az intenzív éjszakai torna, és ahh... mocorgok kicsit, de közelebb nyomom a fenekem hozzá.
- Hány óra van? - kérdezem, de ki sem nyitom a szemeim, még ez is jó így reggel.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Csüt. Aug. 15, 2013 9:54 am

+18

Nem érdekel mennyire fárasztottuk le egymást, ezt a kört nem akarom kihagyni. Lassan, kínzóan ingerlem, magam is meglepve, talán még egyszer sem csináltam így, ilyen... hát nem is tudom. Már szinte gyengéd vagyok, pedig az távol áll tőlem. Matt hozza ki belőlem, én meg élvezem. Hamarabb a csúcsra jut, mint gondoltam, de nem sokkal utána én is követem, hogy aztán végül engedjünk a fáradtságnak és elaludjunk. Persze szigorúan összebújva. Pontosabban nem is, ez nem összebújás, egyszerűen csak éjszaka is ki akarom fejezni, hogy birtokolni akarom. Az enyém. Már így is, de lesz még ennél jobban is. Időben kelek reggel, mint mindig, nem nagyon engedhetem meg magamnak a lustálkodást, arról nem is beszélve, hogy tárgyalásom lesz, Matt meg pont tegnap emlegette, mennyire kényes vagyok a pontosságra. Hát, most sem fogok elkésni, kivéve, ha... Az órára pillantok és úgy döntök, egy gyors menetnek mindenképpen bele kell férnie, mert ahogy végignézek a mellettem fekvő fiún, elönt a vágy. A hátára forítom, a morgásra meg elvigyorodok.
- Ja, hajnal, de az pont mindegy. Utána annyit alszol, amennyit akarsz – közlöm vele és mivel már félálomban van, megakadályozom, hogy visszafordulva tovább aludjon, majd egy határozott mozdulattal tövig hatolok belé. Nem ellenkezik, mosolyog, az meg olyan elképesztően jól áll neki. Kicsit hozzám is nyomja magát, mire próbálok még mélyebbre nyomulni.
- Még hét sincs, de ez pont jó idő arra, amit csinálunk – jegyzem meg a kérdésére és lágy csókot nyomok ajkaira. Van benne valami izgató, hogy csukott szemmel élvezi a reggeli rosszalkodást. Még így, álmosan is bejön, nagyon is. Kicsit gyorsítok, hogy aztán pár lökés után ismét beleélvezzek. Nem kapkodom el, hogy kihúzódjak, de kénytelen vagyok. Mellé fekszek és felkönyökölök, úgy nézem az arcát, egészen közelről.
- Amúgy minden rendben? Rendesen megdolgoztalak az éjjel – lustán felemelem a kezem és végighúzom az ujjam a meztelen testén. Azért nem lenne rossza, ha nem kéne sehova mennem, de kell. Az éjjeliszekrény felé nyúlok és egy dobozt húzok elő.
- Mennem kell, de előtte itt van egy kis ajándék neked – nyújtom felé vigyorogva. Tipikusan olyan vigyor, amiből már tudhatja, nem éppen önzetlen ajándékról van szó. Dísztelen doboz, kis méretű. Ha kinyitja, egy análdugót talál benne. Eggyel nagyobb méret, mint amire Matt-nek szüksége lenne, de az éjszaka hatására jól fog jönni ez is. Még jó, hogy ilyen előrelátó voltam vásárláskor.
- A házvezetőnőm csinál neked reggelit, ha kimész a konyhába. Vagy szóljak neki, hogy hozza ágyba? – kezdem előbb egy kevésbé érdekes témával, de szeretem húzni.
- Aztán a szokott helyen találsz síkosítót. Szeretném, ha ezzel várnál haza – mutatom fel a dugót.
- Semmi ne legyen rajtad, csak ezt viseld... magadban – vigyorgok, de persze ellentmondást nem tűrő a hangom.
- Alig várom, hogy hazaérjek és folytassuk, amit elkezdtünk. Addig pihenj. Kiteszek neked egy törölközőt a fürdőben, bár szerintem tudod, hol vannak – egy csókot követően felkelek és nem zavartatom magam, meztelen sétálok a fürdőbe és beállok a zuhany alá, késésben vagyok.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Vas. Aug. 18, 2013 8:50 am

Elfáradok, nagyon is, hiszen nem kímél, rendesen odateszi magát az éjszaka, nem is számolom már hogy hányadik gyönyört élem át, inkább az a fontos hogy vele teszem mindezt, és nem sokára már kifulladva heverek mellette, mint egy darab valami, mivel nem kímélt, és elfáradtam nagyon is. Valahogy bejön ez a gyengédség amellett hogy meglep, mivel nem szokott ilyen lenni, nem mintha bánnám, de eddig is meg voltam veszve Ryanért, de ezek után... Néha kell ilyen lágy dolog is, de sosem hittem volna hogy még ebben is ennyire jó tud lenni. Elégedetten fészkelődök oda hozzá, ahogy átkarol, mindig ez a menetrend, így alszunk el, aztán éjjel forgolódunk kicsit, de ez az alaphelyzet. Hamar elalszok, és valamikor hajnaltájt ébredek meg, ahogy Ryan kelteget a maga módján.
- Nagyon hajnal, miért kelsz fel te hajnalbaaahaaan.... - méltatlankodok, de elfúl a hangom, ahogy belém hatol, gyengéden lassan, de egyből tövig, és nem kell hozzá sok hogy a merevedésem fájón sajogni kezdjen, vágyva a kielégülésre.
- Jó hát nem időhöz.. kötött... de akkor is... qrva korán vahannn - nyögök fel, ahogy próbálok beszélni is, meg élvezni is, és végül az lesz belőle hogy összekenem a takarót, nagyjából pár másodperccel ezelőtt mielőtt érezném Ryan orgazmusát. Jól indul a reggel, jó reggelt szex. Aztán ahogy mellém fekszik, és felkönyököl felnézek az eszméletlen kék szemekbe, és egy pillanatra el is varázsol, de aztán megszólal, és magamhoz térek a félálomból. Megint.
- Ühüm, megleszek csak elfáradtam egy kicsit... - jelentem ki mosolyogva, és kinyújtózom, vékony testem megfeszül, de hát nem akarok elhízni, és így inkább legyek gebe mint kövér bálna. Félek hogy elhízok, így nem is eszek túl sokat, persze Ryan ezt is mindig szóvá teszi hogy nem kajálok rendesen. Tegnap is csak rendkívüli eset volt, mert éhes voltam nagyon, és az a steak...
- Mikor fogsz végezni? - kérdezem, és kicsit feljebb tornázom magam a párnán hogy lássam, mit keres, és az ajándék hatására már összeszorul a torkom egy picit, hiszen ismerem már az ajándékozási szokásait, csupa szívás dolog... Hát nem csalódom most sem, de mikor kinyitom a dobozt, elfut a pír, ez egy... egy... Felmorranok, és mit sem gondolkozva Ryanhez vágom az első kezem ügyébe akadó dolgot, ami történetesen egy piros huzatos kispárna. Néha betegesen perverz tud lenni, de... a fenébe is, annak ellenére hogy baromira zavarba tudok jönni, izgat is a dolog.
- Kimegyek majd ha elmész... - jegyzem meg kicsit durcásan, mivel ez a dolog ez kissé meredek, nem mintha nem izgatna egy kicsit, de... ráérek megismerkedni vele, amikor Ryan elmegy, úgyis hullának érzem magam. Bár vele minden a szexről szól, de mégis... Ez a kérdése... nem szokott előfordulni eddig. Húzza az agyam megint, de nem veszem fel, úgyis kinyögi mit akar, ha meg izgatom magam rajta akkor úgyis húzza még tovább.
- Mi..? Ezzel...? - kapok egy pillanatra levegő után, és a vigyorára még inkább felmegy bennem a pumpa, és amikor elindul a fürdő felé, még egy párnát vágok a hátához, de csak röhög... Ch...
- Oké tegyél ki de ne fehéret... - morgom válaszul, de igenis tegye ki akkor ha ennyire akarja, én nem fogom keresgélni, persze tudom hol vannak, hiszen elég feltűnő a polcon.

Tizenöt perc múlva Ryan már sehol sincs, csak a kocsija bőgését lehet hallani ahogy elporol, hogy el ne késsen, én meg szépen magamra maradok. Kimászok az ágyból, és lezuhanyzok én is, hajmosás, szárítás minden, és csak utána indulok el a konyhába Ryan fürdőköntösében, ahol egy kedves középkorú asszonysággal futok össze, aki egyből a nyakamba szakajtja magát hogy mit és mennyit készítsen, és mit kérek mellé. Fel se fogom a felét a sok locsogásának, csak annyit hogy szalonnás omlettet csinál, és kávét. Egyetértek, ez jó párosítás. Fél óra múlva ezen is túl vagyok, és fáradtságra hivatkozva elbúcsúzom a beszédes asszonyságtól, aki még ezen is mereng, hogy micsoda dolog, és hogy pihenjek csak sokat, és mittudomén, a végét már nem hallom, mert felmegyek a fenti nappaliba, és lustán dobom le magam a tévé elé, hogy megnézzem a híreket. Nincs maradásom, így inkább visszamegyek a hálóba, hogy megnézzem közelebbről, drága párom kis ajándékát. Ledobom a köntösét az ágyra, és kimegyek a fürdőbe a síkosítóért, de semmi kedvem most ezzel bíbelődni. Persze tudom hogy mérges lenne ha nem csinálnám meg amit kért, de... Mindenesetre bekenem a tárgyat alaposan, és odapróbálom, hogy mégis mennyire kínozna ez és kb félúton bent van amikor már nagyon feszítőnek érzem, így nem erőltetem jobban, inkább hagyom. Elnyúlok az ágyon, és a szobába lévő tévét kapcsolom be inkább, és leteszem a fejem a párnára. Hm, zenecsatorna, remek... El is pilledek, ahogy a derekam alatt a fürdőköpeny van, magam mellett a síkosító, a kezembe meg a kis ajándék. Ryan érintéséra ébredek fel, ahogy mögöttem heveredik el, öltönyöstől, mindenestől, és az első kómázás után, rémülten pattannak ki a szemeim.
- Baszuuus.... elaludtam.... - nyögök fel, és a fejem végül a párnába temetem...

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Vas. Aug. 18, 2013 11:06 am

+18

Azt hittem ennél nem lehet jobb. Mégis, ahogy végignézek rajta, ahogy vékony teste elnyúlik az ágyamon, rájövök, hogy mindig tudja fokozni. Nem tudom mivel éri el, de eddig ő az egyetlen, aki meg tud fogni hosszabb időre... Ki tudja mennyire hosszúra, mindenesetre még senkivel nem volt ennyire jó, mint vele.
- Nem tudom, szerintem délre visszaérek. El tudod képzelni gondolom, hogy nem éppen arra vágyom, hogy az üzletfeleimmel legyek. Lenne jobb dolgom is - vigyorgok rá sokatmondóan. Eszembe jut az ajándék, előhúzom a dobozt és már látom az arcán az ijedtséget. Tudom, hogy ezeket a meglepiket általában kellemetlennek tartja, de utólag nagyon is kellemes lesz neki, mint mindig. Jól szórakozok az arckifejezésén és nem tagadom, a párna sem lep meg. Nem is teszem szóvá, akkor sem, amikor a fürdőbe menet még eggyel eltalál. Csak nevetek rajta.
- Miért ne fehéret? - fordulok vissza és szólok ki a fürdőből, bár nem is hiszem, hogy van fehér törölközőm, talán pár darab. Kiteszem neki az elsőt, ami a kezembe akad, aztán gyorsan lezuhanyzok. Nem bántam volna, ha követ, de akkor biztos, hogy elkések, az meg nem szokásom. Egy szál törölközőben térek vissza a szobába, de most sem zavartatom magam, menet közben ledobom és gyorsan felöltözök, persze elegánsan, mint mindig. Nem marad el az ing és a zakó sem, aztán el is tűnök. Nem hagy nyugodni a gondolat, az autóban, de még a megbeszélés közben is csak Matt jár az eszemben, meg hogy éppen mit művelhet az ajándékával. Talán most még nem élvezi annyira, de ha hazaérek, rájön, milyen hasznos kis dolog. Azon kapom magam, hogy azt sem tudom miről beszélünk éppen, de szokás szerint hamar bekapcsolódok a megbeszélésbe, ami nem is tart olyan sokáig, mint gondoltam, ennek külön örülök. Még szólok a titkárnőmnek, hogy ma senki ne zavarjon és indulok is haza, hogy leteszteljük együtt a játékszert. Na jó, valójában nem ez a legfontosabb dolog, ami foglalkoztat. Olyan bejelentésre készülök, amit még egyszer sem próbáltam és fogalmam sincs, mit fogok tenni, ha nemet mond. Hát valószínűleg akkor többet nem próbálkozok ilyesmivel. Magam sem értem, eddig együtt aludni sem szerettem senkivel, ebben is Matt volt az első, akinek hagytam, hogy egy fárasztó menet vagy általában inkább több menet után nálam aludjon, mi több még magamhoz is húztam. Ez is új volt nekem, de ma... Még merészebb lépésre szánom el magam. Már a garázsba állok be, amikor ezek eszembe jutnak. Persze a liftben a tegnap éjszaka forró eseményei hatására mosolyodok el. De jó lenne megint... persze csak miután feltettem azt a kérdést. Egyenesen a háló felé veszem az irányt, ahol nem teljesen az a látvány fogad, amit elképzeltem. Megállok az ajtóban, összefont karokkal nekidőlök az ajtófélfának és csak nézem. Észreveszem, hogy a dugó a kezében van, szóval biztosan nem benne... Rosszallóan, de mosolyogva ingatom a fejem, nem tudok rá haragudni, de nem fogom annyiban hagyni a dolgot. Becsukom magam mögött az ajtót, az ágyhoz sétálok és eldőlök mögötte. Nagyjából ennyi kell neki, mint aki tudja, hogy rosszat csinált, már fel is ébred, így aztán már ébren van, amikor félrehúzom a puha haját és a nyakába csókolok.
- Tudom, hogy kifárasztottalak, de ennyire - hallhatja a hangomon, hogy mosolygok. Végigsimítok a testén, ki nem hagynám a formás fenekét, ott elidőzök kicsit, lassan simogatom, nem vagyok durva, legalábbis még nem. Pár csók a vállára is jut, majd a nyakába suttogok.
- Nem tetted meg, amire kértelek. Szerinted szabad ilyet csinálni? Nem félsz a büntetéstől? Mert az jár, ha rossz vagy bébi - suttogom és magam felé fordítom. Mélyen a szemeibe nézek.
- De nem most. Meg kell valamit beszélnünk - kezdek bele és nem hagyom, hogy lássa rajtam, valójában én is izgulok egy kicsit.
- Költözz ide hozzám - térek egyből a lényegre. Hagyok neki egy kis időt gondolkodni. Annyit, ameddig megcsókolom kissé kiéhezetten.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Hétf. Aug. 19, 2013 3:49 am

+18

Nem tudom meddig fog tartani az a tárgyalása, de nem is baj, legalább alszom egy kicsit, mert ha hazaér biztos nem fog hagyni egy jó darabig megint, így csak nyújtózkodok, és nem kapkodok felkelni. Eszembe jut hogy talán jobb lenne vele fürdeni, de akkor meg elkésne, azt meg nem akarom, mert akkor azért is kapnék, hiszen ő sosem késik el, épp emiatt az egyik legmenőbb üzletember a környéken. Bár nem csak itt, néha messzire kell mennie tárgyalni, és mindenféle dolgokat intézni, amikhez én nem értek. Nem az én világom, én rajzolni szeretek meg tervezi, és ha minden igaz, akkor ebből lesz egyszer majd diplomám is. Ha élek addig. Ryan persze kiröhög ahogy az ajándékot párnákkal bosszulom meg, de miután elmegy, visszarakom őket az ágyra, rendmániás vagyok, nem hagyok szanaszét semmit, így a menet közben ledobált ruháim is összeszedem kis kupacba az ágy melletti kis asztalra.
- Nem szeretem a fehéret.... - válaszolok neki, amíg ő bent van a fürdőben, aztán gyorsan öltözik és már itt sincs. Hát aki elfoglalt az elfoglalt, én meg lekötöm magam egy időre, aztán meg már csak arra ébredek hogy a nyakamba szuszog és simogat. A szívszélütés kerülget, jézusom, nem aludhattam el, pedig mégis...
- Én... tévéztem, és csak egy pillanatra tettem le a fejem... nem akartam elaludni... - szabadkozok, ahogy simogat, és közben maga felé fordít, könnyen megy neki, szerintem kétszer olyan nehéz és erős mint én vagyok. Nem tudom mire véljem a tekintetét, hiszen tudom hogy ez mivel jár hogy nem tettem meg amit kért, de én meg akartam csak öt percre csuktam be a szemem...
- Nem, de én meg akartam, csak... áh mindegy... úgyis megbüntetsz - legyintek, minek magyarázzam? Ő is látta hogy alszom, én meg azt sem hallottam hogy bejött az ajtón, nyilván nem voltam ébren. Felnézek a kék szemeibe ahogy valamit akar mondani. Komoly az arca de mintha... izgatott lenne? Vagy csak... mit akarhat mondani? Ki akar dobni? Annak nem kellene ekkora feneket kerítenie, de ha mégis mást, akkor mit... Felkönyökölök, ahogy várom mit akar mondani, nem mondom hogy nincs bennem egy kis félelem, de... még az állam is leesik, mikor megszólal. Három egyszerű szó és mégis...
- Mi hogy... úgy érted... ide? - jut el az agyamig a kijelentése, miszerint költözzem ide. Nagyra nyílik a szemem, mikor végre tudatosul bennem, hogy mit is mondott.
- De te.. szóval... az imidzsed... mi lesz vele ha ideköltöznék? - aggódok egy sort hogy ez neki belefér-e az életébe, mivel azért üzletember, a sajtó lapjain szerepel, mi lesz ha kiderül hogy kivel él együtt, én sehol nem vagyok hozzá képest. Persze örülök annak amit mond, hogy szeretné ha itt lennék de... Úristen, el sem hiszem hogy megkérdezte. Közelebb bújok hozzá, cicásan simulok oda az öltönyös alakjához, rajtam semmi sincs, de nem vagyok egy szégyenlős fajta amúgy sem.
- Ha neked nem lenne ebből bajod akkor.... szívesen... - nyögöm kis végre, és szemeim csillognak. Boldog vagyok, ez a kérése, több mint ezer szerelmi vallomás. És nekem nem kell több. Már csak azt kell majd kitalálnom, mit kezdek a lakásommal, amit most bérlek, mert ha itt fogok lakni akkor az nem kell, de ha valamiért ennek vége lenne, akkor meg nem lesz hová mennem, de... akkor meg kereshetek egy másik lakást végső soron, sok cuccom úgysincs.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Hétf. Aug. 19, 2013 10:49 am

Azt még csak nem is sejtem, mivel ment el az a sok idő, amíg dolgoztam, de láthatóan Matt nagyon fáradt. Nem is csodálom, volt már vad éjszakánk, de talán egyszer sem tűnt annyira fáradtnak már az elején, mint most. El tudnám nézni bármeddig, ahogy alszik, de türelmetlen vagyok, kivételesen nem a szex miatt, persze lenne kedvem, de előtte egy fontos kérdést kell feltennem neki. Ez tőlem nem megszokott. Eléggé nagy lépés, szóval sok múlik a válaszon is. Mögé bújok és úgy ébresztem fel, láthatóan egyből tudja, hogy rosszat tett, pontosabban nem tett semmit, de engem ez jelenleg kicsit sem érdekel. Nem mondom, lehet, hogy meg fogom büntetni, de nem most. Magam felé fordítom meztelen testét, nagyon kívánom, de minden másra csak később kerül sor. Nem is húzom tovább, felteszem a kérdést, ami annyira foglalkoztat és Matt legalább olyan meglepett arcot vág, ahogy gondoltam. Elvigyorodok, de azért ez még nem annyira őszinte mosoly, bár hozzámbújik, amíg nem mondja ki a választ, nem nyugszom meg. Akkor viszont felsóhajtok.
- Úgy értem ide, hozzám, ebbe a házba, ebbe a szobába - mutatok körbe, tagadni sem tudnám, hogy jó kedvem lett. Tetszik, hogy ilyen zavart, láthatóan nem tudja hova tenni a dolgot, főleg most, hogy nem tette meg, amit kértem és inkább büntetésre számít, nem egy szerelmi vallomásra, mert tőlem ez annál is több.
- Gondolom észrevetted már, hogy nem nagyon érdekel mások véleménye. Nem azért tartok ott, ahol tartok, mert nem teregettem ki a magánéletem. Ez csak kényelmi helyzet, úgy gondolom nem tartozik másra, de nem ettől fognak megítélni máshogy. Ez már nem az a szint Matt... Itt az ilyesmi nem számít - magyarázom neki, hogy megértse, eddig sem azért titkoltam a dolgot, mert nem vállalom fel vagy valami. Egyszerűen csak nem tartozok senkinek elszámolással, főleg nem az újságíróknak, akik amúgy is azt írnak, amit akarnak.
- Nyilván most sem fogom meghívni a lesifotósokat, hogy jöjjenek és nézzék meg, hogyan élünk, de már nem is titkolom... - folytatom, de még mindig nem értem a végére, még mindig van mit mondanom neki, de az már nekem is sok. Így aztán veszek egy nagy levegőt és élesen fújom ki, mielőtt folytatnám.
- Az is közrejátszott az eddigi titkolózásban, hogy eddig nem is volt senki, akit felvállaltam volna, hogy igen, ő a párom. Mit gondolsz, menni fog? Akarod ezt azt egészet? - mutatok körbe, de valójában nem csak arra gondolok, hogy akar itt élni vagy nem. Amikor kimondja, hogy igen, hangosan fújom ki a levegőt, megkönnyebbültem. Magamhoz szorítom vékony testét és megcsókolom. Sokkal mélyebben, mint eddig bármikor. Elkalandozik a kezem meztelen testén, majd lassan elhúzódok. Sötéten vigyorgok szinte ajkai közé, mert nem húzódok igazán el, csak egy kicsit és már tudhatja, hogy egészen más jár a fejemben. Aki elalszik, az így jár.
- Persze ez nem jelenti azt, hogy elfelejtettem, neked büntetés jár. Mit is találjak ki neked... - úgy teszek, mintha gondolkodnék, pedig tudom. Nem akarok ma túl vad lenni. Ezekután főleg nem, de nem hagyhatom szó nélkül akkor sem.
- Tegyél a kedvemre bébi - jelentem ki és elvigyorodok. Az mindegy, hogyan csinálja. Felőlem a szájába vehet vagy meglovagolhat, nem lényeg. Az a lényeg csak, hogy élvezzük.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Szomb. Aug. 24, 2013 8:25 am

Ryan

Nem is tudom hogy aludhattam el ennyire, ez nem lehet igaz, nem hiszem el, még mindig ezen morgok magamban hogy ez képtelenség, de a jelek szerint mégis igaz. Hát ez van, nem érdemes rajta morogni már. Az egy dolog mennyire elaludtam, de az meg egy másik, hogy mit mondott, rendesen kiesek a bőrőmből a csodálkozástól, mivel azért nem hittem volna hogy ilyesmivel előáll majd valaha is, nem hogy most. Nem is rendes kapcsolat ez, ami köztünk van. Mindenesetre jó hogy feküdtem, máskülönben tuti hanyatt estem volna, és egy pillanatig még hitetlenkedek is, de megmagyrázza hogy gondolta mindezt. Hát nem mondom, még nem állt helyre a szókincsem. A vigyora azonban nem hagy kétségeket bennem, és lassú mosolyra húzódik az én szám is, még mindig nem hiszem el...
- Én... hát ha ezt akarod, én szívesen, csak tényleg én nem akarom hogy neked emiatt... - kezdek bele a magyarázkodásba de belém fojtja a szót ahogy folytatja amit elkezdett, hogy őt nem érdekli senkinek a véleménye sem. Hát nem csodálom, nem olyan típus hogy érdekelje más is, de ez azért meglepő, mégis csak egy menő vállalkozás az övé, még világviszonylatban is kiemelkedő eredményekkel, neki talán nem lenne mindegy hogy kivel lakik együtt, és kivel mutatkozik, kit vállal fel.
- Észrevettem, csak akkor is. Furcsa hogy megkérdezted, és nem hittem volna hogy... szóval hogy ennyire akarsz - mosolyodom el kicsit félénken, mivel eddig eleve nem nagyon beszélgettünk, max csak szexről, és általános dolgokról, most meg azzal áll elő, hogy költözzek hozzá, és... Hát lesokkolt hirtelen ami azt illeti.
- Nem is tudom mit mondjak.... - akad el a szavam, hogy nem titkolózik, és ha úgy alakul, felvállal... engem, aki fel sem érek hozzá, és jóvan fiatalabb is vagyok mint Ryan, hát nem mondom, elszorul egy pillanatra a torkom, de nem adom meg magam az érzelmeimnek. Persze szeretem őt, de... ez hirtelen jött és kicsikét sem számítottam rá hogy EZT felhozza, hogy költözzek ide... Oké értem én hogy ez egy buzi nagy lakás, de akkor is...
- Senki...? Úgy érted én leszek az első akivel... akivel együtt akarsz lakni? - akad el egy pillanatra a szavam ismét, és nagyra nyílnak a szemeim, de eszméletlen jó érzés tölt el, hogy én vagyok neki az első ilyen téren, hogy kipróbálná az együtt élést. El sem hiszem komolyan. Közelebb araszolok hozzá, és ezúttal én csókolom meg, nem is kell többet mondania, persze hogy meg akarom próbálni, hiszen... ilyen ajánlatot nem kapnék még egyet az életben tőle meg főleg nem. Túltelítődök érzelmekkel komolyan, nem is tudom mt érzek már. Érzem ahogy elkalandozik a keze, és beleborzongok, annyira jól esik, és annyira gyengéd, nem is értem miért de néha belefér, bár azért jók a kemény vad éjszakák is. Bár az elmúlt éjjel rendesen leszívott. Kicsit elhúzódik, ahogy megszólal, de a sötét vigyorára, csak visszamosolygok, én sem felejtettem még el hogy elaludtam elég randán...
- Hát ezek után bármi legyen is az, nem fogom annak venni - jegyzem meg kissé pimaszásan, és amíg látványosan gondolkozik, kis mosollyal simítok végig a testén, annyira izmos, és formás, nem kigyúrt de... egek... adonisz messze elbújhat mögötte.
- Igen is... - szalutálok kissé pimaszkásan, és lágyan megbököm, hogy hanyatt forduljon, és lejjebb csusszanok, hogy a számba vehessem, és érezhesse a nyelvtechnikámat a nemesebbik részén, amit amúgy is annyira szeret. Kezeimmel is rásegítek egy picit, és boldogan izzó szemekkel figyelem, ahogy megremeg a teste az élvezethez vezető úton.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Hétf. Aug. 26, 2013 7:02 am

+18

Nem érdekel már, hogy elaludt, persze máskor nem hagynám szó nélkül és lehet most sem fogom, de jelenleg más érdekel. Az a bizonyos kérdés... Nem tettem még fel senkinek, nem is akartam, sőt idegesített volna, ha valakivel együtt kell élnem és most mégis... Másra sem vágyom, csak, hogy itt legyen mindig, amikor dolgozni indulok vagy hazaérek.
- Igen, ezt akarom Matt. Ismersz... csak a poén kedvéért nem szoktam semmit csinálni, főleg nem ilyen kérdést feltenni – erősítem meg benne, ennyi még belefér, pedig szerintem ismer eléggé ehhez, hogy tudja, nem szeretem pazarolni az időt felesleges dolgokra. Ha pedig nem gondolnám komolyan, felesleges lenne. Látom, ahogy lassan leesik neki a dolog és mosolyogni kezd, a válaszától pedig én is.
- Tudom mire gondolsz, ez nem egy hétköznapi értelemben vett kapcsolat, de attól még nincs kizárva, miért ne léphetnénk tovább. Mondhatjuk úgy is, hogy ennyire akarlak – mosolygok sokatmondóan, nem tetszik ez a megfogalmazás, de ma túl engedékeny vagyok.
- Annyira akarlak, mint te engem – zárom végül rövidre, nyilván ő is akar, ha marad, pedig hányszor tettem már olyat vele, amitől más menekülne. Ezt is szeretem benne, hogy olyan kitartó és nagyon akarhat, ha ennyi mindent elnéz nekem.
- Talán akkor ne mondj semmit, szavak nélkül is elég beszédes tudsz lenni – vigyorodok el. Még meg kell beszélnünk pár dolgot, de egyre inkább csábít, hogy hozzáérjek és... hát igen. Vele soha nem unalmas a szex. Még a sokadik alkalom után is tud újat mutatni.
- Te vagy az első, eddig nem éreztem késztetést arra, hogy valakit kerülgessek a lakásomban – vonom meg a vállam, szókimondó vagyok, ez van. Akár szerelmi vallomásnak is veheti, ez tőlem már annak számít. Mégis erősebb a vágy, beszélgetni ráérünk utána is, szóval nem túl finoman a tudomására hozom, mihez is lenne kedvem, de nem veszi rossz néven. Egyből cselekszik is, a szájába csúsztat, én meg nem fogom vissza magam, ellazulok, átadom magam az élvezetnek. Hiába, túl jól csinálja. Nem fárasztom túlságosan ki, magamhoz képest elég hamar a csúcsra jutok és a szájába élvezek.
- Ebben még mindig túl jó vagy – vigyorgok és felhúzom magamhoz egy csókra. Aztán folytatom a beszélgetést, mintha semmi nem történt volna.
- A lakásod megtarthatod, ha attól jobban érzed magad, de még ma minden cuccod áthozzuk ide. Berendezkedni ráérsz, bár a házvezetőnőm majd segít... Utálom a felfordulást – húzom el a számat, hát ezt biztos tudja rólam. Csak akkor nem zavar a ruhakupac a földön, ha éppen szexelni készülünk.
- A másik pedig... ez – mutatom fel a dugót, amit olyan jól elfelejtett felcsúsztatni magának. Vigyorogva helyezkedek úgy, hogy könnyedén a fel tudjam csúsztatni, ha már nem tette meg.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Hétf. Aug. 26, 2013 7:41 am

+18

Nem hiszem hogy szó nélkül fogja hagyni, de jelenleg éppen ezer más kérdés, és érzés tölti ki a gondolataimat, hiszen ez... ez olyasmi amire álmomban nem gondoltam volna, és eddig azt hittem nem akar senkit maga köré, és csak útban lenne neki, szóval olyan nem túl kapcsolati ember Ryan és most mégis... Le sem tudom törölni már a mosolyomat, és a szemem csillogása is elárul, ha lenne bennem erő, fel alá ugrálnék és rohangálnék, mint egy ütődött aki megnyerte a főnyereményt. Ami tulajdonképpen meg is történt.
- Tudom hogy nem poénkodnál ezzel, csak hirtelen ez olyan nem is tudom. Boldog vagyok - ragyogok rá mosolyogva, érzelmek embere vagyok, nagyon tudok örülni, de keseregni is ha éppen úgy van. Kicsit depresszív, de szerencsére ritkán jön elő, és Ryan a tudta nélkül rángatott ki belőle nem egyszer szóval remélem nem jön elő egyhamar. Megerősít a gondolataimban és nem hiszem hogy lehet ennél jobb napom már. Pedig nem díjaztam azt a hanalos felkelést, de... Egek, mintha álmodnék...
- Tovább... ez igazán jól hangzik hogy tovább lépjünk, de tudod, nekem az is elég hogy tudom, hogy ennyire akarsz hogy el sem engednél innen - mosolyodok el, és közelebb simulok amennyire lehet, vékony testem jó kontraszt az ő kidolgozott alakjával, de hát én nem akarok elhízni, rettegek tőle hogy egyszer kövér leszek, és nem fogok kelleni senkinek, ez ilyen fóbia szinte már. Néha nem értem magamat, miért tűrök el tőle annyi mindent, ami miatt mások már szexuális zaklatás vádjával rég feljelentették volna, de tény hogy a fájdalmon túl, szinte jól esik, és akármennyire is tagadja néha, ő törődik velem a szexen kívül is. És ez kell, hogy valakihez tartozhassak, és nem mellesleg, hát nem egy félisten?
- Akkor már szétvet a vágy - jegyzem meg, és ha hagyja, lágyan simogatom, azért erre a kijelentésre nem hiszem hogy öt perc után jutott és igazán értékelem hogy megtette, kimondta amit én a helyében lehet hogy nem tettem volna meg. Torokhangon dorombolok, hogy mennyire akarom is őt, a tegnap esti kemény menet után.
- Jó érzés elsőnek lenni, és még jobb dolog hogy így reggel melletted ébredhetek fel - jelentem ki, és helyezkedek egy kicsit, ahogy a számba veszem, és sikerül is a csúcsra juttatnom nem is olyan sokára, és gyakorlottan nyelem le az élvezetét. Nem szeretem az ízét, de neki örömet okoz hogy látja, ahogy eltüntetem, így ennyi kis kellemetlenség belefér. Visszavigyorgok, azért van amiben nagyon is a kedvére tudok tenni, és a csókban is elmerülök, annyira hihetetlenül puhák az ajkai, hogy még az sem fáj sokszor amikor harapdál, vagy vadul. Ez a puhaság szinte... nem is tudom, csak azt, hogy nagyon kellemes amikor a testemen barangol vele.
- Nem tudom meg akarom-e tartani, mert ha itt fogok lakni, akkor a költségekbe beszállok, és akkor nem kell a lakás, nem tudnám fenn tartani... Nincs sok cuccom amúgy - mondhatni fájdalmasan kevés van. A laptopom, a ruhák és pár személyes apróság, nem vagyok olyan, hogy tárgyakhoz vagy bútorokhoz ragaszkodjak. Azt meghagyom másoknak. Kíváncsian pillantok fel, csak hogy elöntsön a pír, oké, igazán megszokhatnám már őt, meg a lehetetlen ajándékait, amikről egy normális ember azt sem tudná mi az, nem még hogy hová kell dugni, és mocorgok egy kicsit, ahogy a fenekemhez ér, és elkezdi betolni. De minek? Mit akar? Így ő hogy... Felszisszenek ahogy a vége felé ér, hiszen ott vastagabb és nem nagyon akaródzik beljebb fogadnom, így sem vagyok benne biztos hogy nem tett-e nagyobb kárt bennem az eddigiek során. Kis fintorral kísértem a dolgot ahogy betolja teljesen de nagyon feszít és kényelmetlen is, nem értem mit akar most így ezzel....
- Ez most miért kell? - kérdezem meg tőle, hátha válaszol.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Szer. Aug. 28, 2013 7:20 am

+18

Hát végülis nem is volt olyan nehéz. Megy ez nekem. Még ha nem is a legromantikusabban kértem meg, hogy lakjon nálam, tőlem ez így is nagy teljesítmény. Elvégre ebben nekem ő az első... meg egyre inkább úgy érzem, hogy még sokmindenben. Bizonyos értelemben jó útra térít, de részben meg nem hagyom magam. Nem akarok változni, egyszerűen csak jólesek olyan dolgok, amik eddig nem. Érdekesnek tartom, hogy boldog, jó ez, pont ezt akartam, de valójában rá kell jönnöm, még senkitől nem hallottam ilyet, főleg nem a közelemben. Megdöbbent, de örülök neki.
- Nem engedlek el innen. Bárhogy is nézzük, magasabb szintre lépett a kapcsolatunk és... igen, ilyet sem fogsz tőlem gyakran hallani, de nekem is jó melletted ébredni, szóval nem szándékozok túl sok éjszakát külön tölteni tőled... mondhatni lehetőleg egyet sem, meg hát a legjobb edzés a reggeli szex – vigyorgok, azért nem én lennék, ha nem hoznám fel. Még a végén túl nyálas leszek, azt meg... hát azt nem bírom ki. Külön szeretem benne, hogy nem kell neki kétszer mondani, mit akarok, így egy gyors és ügyes nyelvjátékkal a csúcsra repít, le is nyeli, mindent úgy csinál, ahogy kell. Őszintén szólva nagy teljesítménynek tartom, hogy lenyeli, én tuti nem tenném meg, de naná, hogy bejön, kinek ne jönne be. Annyit elviselek belőle, amennyit a csókjában érzek.
- Hogy mibe szeretnél beszállni? A költségekbe...? Bébi... – forgatom a szemem és nem azért, mert nekem bármit is számítana a köztünk levő pénzügyi különbség, egyszerűen csak nem látom értelmét.
- Tudom én, hogy van munkád meg minden, de tartsd meg a pénzt, gyűjtögess vagy nem tudom, de hidd el, megoldom... Eddig is egyedül tartottam fenn a házat, menni fog... A te lakásod is fenn tudnám tartani, ezért mondtam, hogy megtarthatod, nem tudom, mennyire ragaszkodsz hozzá vagy ilyesmi – magyarázom, valójában most esik le, hogy mennyi mindent nem tudunk egymásról. A szexben viszont jók vagyunk, kezdetnek ez bőven elég.
- Nem baj, ha nem sok a cuccod, akkor sem akarom a szoba közepén nézni, szóval igyekezz majd a pakolással – utasítom, de nem keményen, mint eddig, ez most más. Persze nem felejtem el, hogy büntetés jár neki. Túl is esünk rajta, részben, hiszen felnyomom neki a kis játékszert, nehezen megy, látom is rajta, hogy nem az igazi.
- Azért kell, mert rossz voltál – felesleges kérdésre nem sokat érő válasz. Azért kell, mert ezt akarom.
- Lazíts bébi. Ennél nagyobb is járt már benned – vigyorgok és ez most nem egy egoista kijelentés, ez tény. Ennél a cuccnál jóval nagyobb vagyok. Mozgatni kezdem benne, megd.gom vele a sz.xi fenekét, rám jó hatással van, ugyanis kemény leszek szinte egyből. Gyorsítok benne a cuccal, majd egy mozdulattal szinte kirántom belőle és egyből elfoglalom a helyét. Még magamhoz képest is elképesztően gyors tempót diktálok, nem is tart sokáig a csúcsra érni. Kihúzódok belőle, de mielőtt folyni kezdene belőle az élvezetem, visszateszem a helyére az análdugót. Nyomok a hátára egy csókot és fel is kelek.
- És most pakolunk, gyere – tudom én, hogy megmozdulni sincs ereje, igazából nem bánom, ha nem most megyünk, de szeretem piszkálni.
- Ja akartam már kérdezni, remélem nem bánod, hogy végre megszabadultunk attól az idegesítő gumitól... Mivel mától itt laksz, ez magában foglalja a hűséget is, ha érted, mire gondolok... Ha meg hűséges vagy, nincs ilyesmire szükség, de javíts ki, ha nem így gondolod, viszont... szerintem már mindegy – nézek sokatmondó pillantással a fenekére. Még egy nap sem telt el, de már ki tudja hányszor élveztem bele. Nem lehet vele betelni.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Csüt. Aug. 29, 2013 7:42 am

Ryan

Akárhonnan is nézem, ez azért olyan fordulat amire nem számítottam, bár rendkívül megnyugtat a tény hogy én vagyok az első akinek ezt felteszi, és hogy többer érez irántam a puszta vágynál, mert akkor nem kérte volna, akkor egyszerűen parancsolt volna, ahogyan szokott, de ez más volt így, és mondanom sem hogy a jókedvem az egekben táncol. Miért ne? Most vallottak szerelmet, egy nem is akármilyen pasi, hanem Ryan. Látom hogy kicsit én is meglepem azzal amit mondok, de hát őszinte vagyok, mindig az voltam, és eddig egyetlen egyszer mondtam csak neki nemet, mikor beteg voltam. Eléggé pocsék az egészségem amúgy tök hamar beteg leszek. És úgy szexelni hogy nem kapsz rendesen levegőt... hát nem, kösz.
- Egész eddig az sem volt biztos hogy kapcsolat-e az ami köztünk van, de megnyugtat hogy annak érzed te is. Nem is kell, tudom hogy nem vagy a szavak embere - vigyorodok el, értékelem én a vallomását, de ezt akkor sem tudom kihagyni hogy szóvá ne tegyem neki hogy nem valami beszédes ha az érzelmeiről van szó. Nem mintha bánnám, eléggé sajátos módon érezteti hogy szeret és törődik velem, hiszen ha nem tetszene neki bennem semmi, aligha lett volna második alkalom. A megjegyzésére nem szólok semmit, ezt én is így gondolom, bár azért túlzás lenne minden reggel, de... egyszer csak összeesek a fáradtságtól. Bár nem hiszem, elvégre vigyáz rám... Na persze még jó... hiszen nagykorú sem vagyok, de lehet hogy ezt nem is tudja. Még sosem beszéltünk erről. A gyors kiengesztelés után sem enyhül igazán, és csak nézek rá komoly szemekkel, én komolyan gondoltam, hogy ha itt fogok lakni akkor beszállok, de ha nem...
- Hát jó, csak érted na... Dolgozni azt akarok tovább is, meg suliba járni de a lakásomhoz nem ragaszkodom. Kevés cuccom van, és nem helyhez vagyok hű, szóval ha valaha úgy adódik, keresek másikat... - vonok vállat, az csak egy lakás, nem otthon ami után vágyódni tudnék. Olyanom talán sosem lesz. Persze, sok mindent nem tudunk egymásról, és én is csak annyival vagyok előnyben, amiket olvastam róla, elég lényegtelen dolgok, így a mi viszonyunkat tekintve.
- Jó nem fogom a szoba közepén tárolni, de akkor kérek egy szobát ahol tárolhatom őket, ha már aludni úgyis itt fogok. A többi cuccom nem kell ide, csak útban lenne... - ajánlom, hiszen át tudok menni másik szobába is átöltözni vagy ilyesmik, és a rajzcuccaim amúgy sem tartanám itt, a végén még kísértésbe esnék, és lerajzolnám az alvó Ryant. Nem felejti el a kis ajándékát sem, és ahogy betolja megfeszülök egy kicsit, nem esik jól kicsit sem, és csak elhúzom a szám a kijelentésére, okééé hogy nagyobb ennél, de valahogy sokkal jobb érzés ha az van bennem, mint ez a szilikon dolog. Szó szerint megdug vele, de már meg sem lepődöm, és inkább megpróbálom élvezni amíg lehet, mikor kirántja belőlem, megrándulok, és élesen felkiáltok, ez fájt! Nagyon is, és az sem enyhít rajta hogy azonnal benyomakodik a mag teljes valójában, és kitölt, eszméletlen tempóval, és csak kapkodom a levegőt. Nem vagyok én ehhez elég jó kondiban még, nem aludtam eleget, és szerintem soha nem is fogok.... Aztán elélvez, belém és az istenverte dögje visszatolja a dugót, mire felmorgok, nem akarom...
- Élni nincs erőm, nem hogy pakolni... - nyögök fel, és arcom a párnába temetem, de oldalra fordulok, és kiszedem a dugót. Ha pakolni megyünk, ez itt marad.
- Persze, szerintem sem kell, és már egy jó ideje csak te vagy nekem amúgy is... - jelentem ki lelki nyugalommal, hiszen mióta viszonylag gyakori lett a találkozás, mással nem mentem el, néhányan nehezteltek is érte. Én amúgy is hűséges típus vagyok, ha valaki maga mellett tud tartani.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Kedd Szept. 03, 2013 9:53 am

+18

Végre megbeszéltük ezt is. régóta rá akartam már térni a témára, de ez nekem nem egyszerű, az orrom alá is dörgöli, de nem érdekel, igaza van, nem fogom szóvá tenni. Pakolni kell minél előbb, de előtte még mást tervezek és az is lehet, hogy utána meg ereje sem lesz felkelni, de nem fut el, már az enyém és hivatalosan is itt lakik. A cuccok meg... majd áthozzuk őket.
- Ahogy akarod, nem tervezem, hogy beköltözöl és holnap meg ki, olyan könnyen nem szabadulsz meg tőlem, ha már egyszer belementél – vonom meg a vállam vigyorogva, ha neki nem kell a lakás, akkor nem.
- Segítek eladni a lakást, hidd el, eléggé értek hozzá... nem mindegy, mennyiért adod el – nem igazán gondolom, hogy ezen vitáznunk kéne, gondolom ő is tudja, mennyire otthon vagyok ebben. Többek között ezzel is foglalkozok.
- Nem gond, lesz egy külön szobád, de a ruháid itt is elférnek, a többi cuccod meg a szomszéd szobában, oda elvonulhatsz, ha tanulni akarsz vagy bármi, de külön nem alszunk – kötöm ki, ez akár szabály is lehet, mindegy hogy veszi, de külön nem alszunk. Nem azért élünk együtt. Persze nem én lennék, ha beérném egy beszélgetéssel, tettekkel is bizonyítom, hogy mennyire hm... igényt tartok rá, mondjuk így, minden más túl fura lenne még nekem, rendes kapcsolatom sem volt, mind a szexre épült. Kezdetben ez is, de már más... Együtt meg még nem éltem senkivel, eddig. Mindent el kell kezdeni egyszer, már ha van kivel. Kicsit keményebb vagyok vele, mint tegnap, de egyébként csak annyira, mint máskor. Még van bennem erő, egyből fel is kelek utána és a zuhany felé tartva vigyorogva nézem, ahogy kiveszi a dugót.
- Csak nem kényelmetlen? – vigyorgok elégedetten. Az sem zavar, hogy meztelen vagyok. Le sem tudom venni a szemem róla, odavagyok érte, minden szempontból, főleg az a haj... de szeretek beletúrni.
- Menni fog az a pakolás vagy egész nap ágyban maradsz? Esetleg egy zuhany velem? – húzom tovább, úgyis tudja, ha nem mozdul ki, akkor is feltalálom magam. Mondjuk, mint az előbb. Úgysem tudok betelni a pasimmal.

Tárgy: Re: Ryan hálószobája Kedd Szept. 03, 2013 10:31 am

Nem mondom, jó érzés kicsit az orra alá dörgölni hogy amúgy nem szokott ilyen lenni, de nem piszkálom velem csak most, ma, aztán hagyni fogom. Van róla elképzelésem mibe került neki ez a vallomás, hiszen ez felér annak bőven, és sokkal jobban esik, mint sok vallomás amit kaptam, hogy így meg úgy jó vagyok. Hát ó csak érezteti de bőven elég. Le sem tudom törölni a vigyorom, arra hogy itt fogok lakni. Én, egy villában... Hát nem várt fordulat. Csak fészkelődök, és hozzá simulok nagyon új ez nekem, és nem is tudom mit fogok csinálni egy ekkora házban amíg ő dolgozik. Ha elkezdődik a suli, kevesebbet fogok dolgozni, mert tanulni is kell majd, meg beadandókat csinálni.
- Ez igazán jó hír, bár nem is akarok tőled megszabadulni ami azt illeti, jó nekem így, veled - mosolyodom el, mert ha annyira ellenemre lett volna nem lett volna második éjszaka sem, tudok nemet mondani, csak nem mindig akarok, és neki meg végképp, főleg most hogy így magához vett gyakorlatilag. Bár ez kicsit erős lenne, de mivel még nem vagyok nagykorú... A lakásra meg felkuncogok, szép lenne ha a sajátom lenne de nem az, is ezt hozzá is teszem.
- Ugyan, nincs rá szükség, nem az enyém a lakás, csak bérlem. Ha áthozzuk a cuccaim, akkor bejelentem a felmondásom, az elvileg két hét, de mindegy, mert akkor már itt leszek úgyis... - mert hogy két hét alatt kell kiköltözni és másik lakást keresni, bár szerintem Rode néninek hiányozni fogok, mindig ajánározott hogy sosem volt még ilyen jó bérlője. Hát idős néni, mit várjunk tőle? Kicsit sajnálom is, de az hogy Ryannal lakhatok... minden mást feledtet.
- Oké, akkor a ruhák itt, minden más ott és veled fogok aludni, ha már egyszer itt leszek. Akkora ez a ház, félnék is benne egyedül - vigyorodom el, ez igazán nem nagy szabály és nem lesz nehéz betartani sem. A tanulás meg menni fog remélem, bár kíváncsi vagyok milyen fura szabályai lesznek még ezután, én szörnyen alkalmazkodó vagyok, szóval...Nem lesz ezzel probléma úgy érzem. Ahogy azzal sem hogy keményen fogjon ilyen téren, és hulla fáradtnak érzem magam már most. Ahogy kiveszem a dugót persze szóvá teszi.
- Hát ha nem muszáj ne legyen bennem... - válaszolok, és lassan feltápászkodok én is, bár csak nyögök, de visszahúz ez az ágy... Végül mégis csak sikerül felkelni, és utolérem Ryant a fürdőbe menet.
- Tiszta ragacs vagyok... - közlöm vele nyafogva, és beállok a zuhanya alá, mit nekem hajmosás, úgysem göndörödik be a hajam. Egek, hny nő tudna ölni ezért hogy ilyen haja legyen...
- Pakoljunk át és akkor utána lustálkkodhatunk ha csak nem rohansz tárgyalásra... - javaslom, és behúzom őt is a víz alá, nehogy már száraz maradjon.

» Ryan Dashwood
» Ryan fürdőszobája